Az életed első pillanatától az utolsóig veled van, mégsem foglalkozol vele szinte soha, mi az?
A lélegzeted.
Az életed ezzel kezdődik. Felsírsz.
Az életedet végig kíséri; elakad a lélegzeted, kifogysz a szuszból, jól bírod szuflával, nagy levegőt veszel, visszafojtod a lélegzeted, lélegzetelállító pillanatban van részed, egy nehéz pillanat után fellélegzel, magadba szívod a látványt.
Az életed ezzel ér véget. Kileheled a lelked.
Annyira megszoktuk, hogy nem is figyelünk rá, hiszen a légzés automatikus.
Vegyünk egy mély levegőt és ugorjuk fejest a légzés világába. (Itt a nyugalmi légzésről lesz szó, nem arról, hogy sportolás közben hogyan (ne) lélegezz!)
Túllégzéssel a stessz ellen?
A percenkénti légzésszámodat a vegetatív idegrendszered szabályozza; ha ideges vagy, akkor a vagus ideg üzen a szimpatikus ágnak, hogy gyorsítsa a légzést. Ha nyugodt vagy, akkor jelez, hogy be lehet kapcsolni a chill üzemmódot. A mai ember áltagos légzésszáma nyugalomban 12-16/perc. Ez jóval magasabb, mint néhány száz éve, amikor 6-8-szor vettek levegőt percenként. (A jógik, szerzetesek, keleti mesterek, illetve azok, akik komoly lelki, spirituális munkát végeznek, a mai napig így lélegeznek. Véletlen? Aligha.)
Csukd be a szádat!
Az is aggodalomra ad okot, hogy rengeteg az szájlégző, holott nyugalomban kizárólag az orrlégzés lenne a kívánatos légzési mód. Igen, alvás közben is. Ha horkolsz, vagy netán alvási apnoéd van, akkor szinte biztos, hogy te is szájlégző vagy.
Mi a gond a szájlégzéssel?
Rossz lehelet, fogszuvasodás, fogínygyulladás, alvászavarok, horkolás, alvási apnoé, ami csökkenti a vér oxigéntartalmát, ami hosszú távon fokozza a magas vérnyomás és a szívbetegségek kockázatát is. Sportolóknál még teljesítménycsökkenést is okozhat, hiszen a regeneráció romlik a rossz alvásminőség miatt. Orrlégzés esetén mindez nem történik meg.
Gyorsuló világ, gyorsuló légzés
Túllélegezzük magunkat, ezért az egyébként is túlhajtott szimpatikus idegrendszerünk még tovább van stimulálva. Túlpörgünk, stresszelünk és még a szükségesnél gyorsabb légzéssel tovább pörgetjük magunkat.
Kilégzés, belégzés
A kilégzés lassítja, a belégzés pedig gyorsítja a szívverést. Tehát ha elvégzel egy olyan légzőgyakorlatot, ahol a kilégzés hosszabb ideig tart, mint a belégzés, akkor szépen egyensúlyba tudod hozni a vegetatív idegrendszeredet, vagyis saját magadat. Meg tudod magad nyugtani, fókuszált tudsz maradni. Bárhol, bármikor.
Bár a jótékony hatást azonnal érezzük, fontos, hogy a légzőgyakorlatokat minden nap végezd és gyakorold, hogy a hosszútávú pozitív hatásokat is magadba szívhasd.
Néhány légzőgyakorlat, amit érdemes kipróbálni és rendszeresen, napi szinten gyakorolni.
- Rekesz légzés: Ez a technika a rekeszizom használatát hangsúlyozza, amely segít mélyebben lélegezni. Itt arra koncentrálj, hogy légzés során ne a mellkasod, hanem a hasad emelkedjen. Ez segít stressz csökkentésében és a relaxációban.
- Box-breathing (doboz technika): Ennél a technikánál során négy lépést követünk: belégzés, visszatartás, kilégzés és üres tartás. Mind a négy ütem ugyanannyi ideig tart. Kezdd 4 másodperccel, majd, ha az már könnyen megy, akkor fokozatosan növeld az időtartamot. Ez a módszer segít a fókuszálásban és a szorongás csökkentésében.
- Váltott orrlyukas légzés: ennél a technikánál felváltva lélegzünk a két orrlyukon, az egyiket mindig lezárva, váltogatva. Javítja az agyi funkciókat, csökkenti a stresszt és növeli a koncentrációt.
- Légzőgyakorlatok a jóga keretein belül: a jóga légzéstechnikái (pranayama) segítenek az energia áramlásának javításában és a testi-lelki egyensúly megteremtésében. Akit érdekel a téma, annak érdemes jobban elmerülnie a jógában is.
Ma már egy csomó applikáció is segíthet neked abban, hogy fellélegezz. Én ezeket ajánlom: